26. FEJEZET

26. Fejezet

Másnap korán keltünk, már hajnalban fent voltunk. A fiúk is segítettek benne! Reggel 6-kor berobogtak a szobába, és vizes kézzel ráztak minket, hogy keljünk fel. Ez elég hatásos is volt! Olyan éberek lettünk, hogy kikergettük őket az udvarra és kint ott ütöttük őket, ahol értük. De biztos nem fájt nekik, mert csak röhögtek. Miután jól elintéztük őket, az ebédlőbe mentünk. Mindenki ott gyülekezett, a tábor vezetők kérésére. Már nagyon kíváncsi voltam, hogy kik ők!

Beérve már mindenki elfoglalta a helyét, csak ránk vártak. Pont volt egy hatos hely, biztos nekünk hagyták meg. Oda le is telepedtünk, és vártuk a beszédet! Nemsokkal ezután be is jött öt férfi, de még nem láttam az arcukat, mivel csak a színpadon volt világítás, de ahogy egyesével felértek, látni lehetett őket. Nagyot döbbentem, mikor megnézhettem mindegyiket! Szinte elállt a lélegzetem! Először Adam arcát vettem ki, majd Matt-et, Taylort, Joet és végül David-et. Nem akartam hinni a szememnek! Szóval akkor így értette Matt, hogy máshogy vesznek részt a táborban. Ránéztem Kristenre, aki ugyanennyire meg volt lepődve! Ezek szerint akkor őt sem avatták be! Mikor mindenki abbahagyta a pusmogást, Adam kezdte a beszédet:
- Üdvözlök mindenkit a táborban! Hallottam a suttogásokat arról, hogy hogyhogy ilyen fiatalok fogják vezetni a tábort? Úgy, hogy ezt a szüleim hozták létre, így nekem kellett átvenni ennek a vezetését. De most nem ez a lényeg! Bizonyára kíváncsiak vagytok, hogy valójában milyen tábor is ez, és hogy miért vagytok itt! Most erre fogtok választ kapni! Azért hoztunk titeket ide, hogy megtanítsunk, kiképezzünk benneteket a farkaslét rejtelmeire! Mivel mindannyian farkasok vagytok! - erre mindenki felfigyelt, és megint sugdolózni kezdtek, de mikor Adam folytatta, mindenki elhallgatott - Gondoljatok bele! Jobb a hallásotok és látásotok mint eddig, könnyebben észre veszitek a veszélyt és néha ösztönösen cselekedtek, ha arra kerül a sor! Ráadásul már mindannyiótok elmúlt 18 éves, igaz? És utána pár nappal, mikor felhúzott valaki vagy valami, egy különös remegés tört rátok, és átalakultatok! Persze nem mindannyiótokkal történt már meg! Vannak, akik még csak most lettek 18 évesek, és nekik még nem volt részük ilyen élményben, de vannak olyanok is, akiknek még nem sikerült az átalakulás! - ekkor rajtam állt meg a szeme, de csak egy másodpercig, utána rögtön folytatta - De mindenki biztos észrevette magán, hogy jobbak az érzékszervei! Szóval ezért vagytok itt, és mi leszünk a tanárotok! Nekünk a feladatunk, hogy megtanítsuk nektek az erőtök kezelését, az átváltozás titkát, bizonyos képességek használatát, de mindenek előtt, az önuralmat! Ez a legfontosabb! Hogy tudjátok kontrolálni magatokat, ha emberek között vagytok, és ne támadjatok annak, aki felbosszantott! Ez a kulcsa mindennek! Ha ez sikerül, akkor a többi is menni fog! És most bemutatnám a tanáraitokat! - azzal mindenki felsorakozott Adam mögött - Matt, ő a képességek használatát fogja nektek megtanítani, Taylor és David az erő és harcolás tanárotok, Joe az átváltozást mutatja meg és én fogom az önuralmat tanítani! A kiképzés már tegnap elkezdődött! Az is a része volt, hogy hogyan hallgattok az ösztöneitekre, ami mindenkinek jól ment! Látom már meg is van néhány csapat! Velünk az órák holnap fognak kezdődni, és addig tart, míg mindenki el nem sajátítja ezeket a trükköket! 4 csapatra lesztek osztva, és egy csapat egy nap csak egy órán vesz részt! A csapatokat ti alakítjátok ki, és holnap mindenkinek egyben kell megjelenni! De jól gondoljátok meg, hogy hogyan választjátok meg a csapattársaitokat, mert ez a későbbiekben még fontos lesz, és ha közülük 2 ember nem jön ki egymással, akkor ott nem lesz meg a csapatmunka, ami nagyon fontos egy falkában! Most menjetek, alakítsatok csapatokat, és úgy gyertek vissza! 10 percet kaptok rá! - azzal lementek a színpadról, és mindenki szétoszlott.
Adam, Matt és a többiek hátramentek a színfalak mögé. Beszélni szerettem volna velük, úgyhogy gyorsan odarohantam hozzájuk, közben odaszóltam a többieknek:
- Mindjárt jövök! - kiáltottam vissza nekik, miközben már feléjük tartottam. Mikor Kristen meglátta, hogy hova megyek, ő is csatlakozott hozzám.
- Én is megyek! Ti addig beszéljétek meg a csapatok összeállását! - szólt nekik utólag, és futott utánam. Mikor végre odaértem, Matt ölébe ugrottam, és megcsókoltam. Szenvedélyes és vad csók volt a miénk, és mikor elváltunk egymástól, levegő után kapkodtam. Egy percig csak néztük egymást, mikor meg tudtam szólalni, de közben a szemem sarkából láttam Kristent és Davidet, akik ugyanígy viselkedtek:
- Miért nem mondtátok el? - fordultam a többiek felé is.
- Mert nem lehetett! A tanárok nem tarthatnak kapcsolatot a diákokkal nyilvánosan!
- Attól még elmondhattátok volna! Na mindegy! Legalább MÁR tudom! - szemrehányóan néztem Adamre.
- Figyelj, nem mondhattuk el, mert ez a szabály, és nekünk be kell tartani! - kicsit ideges volt miatta, ezért nem is kínoztam tovább. Inkább Kristenhez mentem.
- Joany, várj, nem akartalak megbántani, csak...féltelek! - fogta meg a karom, és maga felé fordított. Az arca megbánást tükrözött.
- Féltesz? De mégis mitől? - akadtam ki, és felhúztam a szemöldököm.
- Mindentől! De főleg ettől a farkasos dologtól! És...ne haragudj, hogy hazudtam! - ahogy a ,,farkasos dolgot" mondta, eszembejutott valami.
- Oké, semmi baj! Viszont a beszédedben azt mondtad, hogy a szüleink csinálták ezt a tábort, vagyis akkor ÉN is a vezetője vagyok! - ezen megdöbbent, és rémülten nézett rám. - Nyugi, nem kell felkapni a vizet! Csak azt akarom mondani, hogy akkor nem kéne nekem is ,,tanárnak" lennem?
- Hát, ez nem ilyen egyszerű! Mivel te még tapasztalatlan vagy, ezért részt kell venned a tanulásban, de ha ezzel végeztél, akkor természetesen te is közénk fogsz tartozni! De addig tanulnod kell!
- Oké, csak...mindegy! Csak jó volt elképzelni, hogy tanár vagyok! És nem kell aggódnod miattam! Viszont most már vissza kell mennünk!
- Oké! Akkor szia! - majd megölelt. Utána Még elbúcsúztam Matt-től is, és Kristennel együtt visszamentünk a többiekhez!

Amikor odaértünk, épp nagyon tanácskoztak valamin.
- Sziasztok! Miről folyik a tanácskozás?
- Hát épp a csapatot próbáljuk összerakni, hogy kell e még több tag, vagy elegen vagyunk ennyien!
- Szerintem kéne még pár ember, például olyanok, akiket nem vettek be egy csapatba se.
- Igen, szerintem is kellene egy-két ember! - értett egyet velem Angela és Mark is.
- Oké, akkor a szünet után, mikor megint mindenki egyben lesz, megkérdezzük, hogy ki nem tartozik még sehova! - vetette fel remek ötletét Kristina.
- Igen, ez remek ötlet! - majd Kristen kezet csapott Kristinával. Ezzel berekesztettük a tárgyalást, és visszamentünk a csarnokba. Szép lassan mindenki beszálingózott, és újra kezdetét vette a köszöntő:
- Köszöntök mindenkit újra! Remélem megvannak a csapatok! Ha igen, akkor...
- Mi nem tartozunk sehova! - szóltak közbe hárman. Egy lány és két fiú.
- Ki vállalja őket? - kérdezte Adam, végignézve a társaságon. Senki nem állt fel, csak mi! Mindannyian felálltunk, és Kristen, a szószólónk, felajánlotta, hogy hozzánk jöhetnek.
- Hozzánk csatlakozhatnak! - kiáltott oda Adamnek.
- Remek, akkor hozzájuk fogtok tartozni! - majd mindhárman idejöttek, és bemutatkoztunk egymásnak, majd újra leültünk és vártuk a folytatást!
- Szóval, akkor álljanak egy kupacba a csapatok, hogy meg lehessen különböztetnünk őket! - majd mindenki felállt, és kupacokba rendeződtek.
- Oké, akkor ti lesztek az 1-es, - a mellettünk lévő csapatra mutatott - ti a 2-es, - a mi csapatunk - a 3-as és a 4-es csapat! - az előttünk és a mögöttünk lévő csapatok. Ezzel mindenki be volt osztva. - Holnap reggel az 1-es csapat Taylornál és Davidnél kezdi, a 2-es Joe-nál, a 3-as Matt-nél és a 4-es nálam. Ez minden nap változni fog, míg mindenki részt nem vesz minden tanárnál! Egyenlőre ennyi, a többit majd megtudjátok! Ezzel be is fejeztem, és mindenkinek jó éjszakát kívánok! Azt javaslom, hamar feküdjetek le, mert holnap nehéz napotok lesz!
Azzal mindenki elment a saját házába. Mi még kicsit ottmaradtunk, és ismerkedtünk az új csapattagokkal. Elég kedvesnek tűntek, szerintem semmi gond nem lesz velük! Az egyik fiút Tomnak hívják, neki szőke rövid haja van és gesztenyebarna szeme. A másik fiút Nicknek, a lányt pedig Saranak. Nicknek kicsit hosszabb haja volt mint Tomnak, és zöld szeme. Saranak derékig érő fekete haja van és barna szeme. Mindhárman elég különös személyiségek, de jó fejek! Még sokáig beszélgettünk, mikor visszaindultunk a házakhoz. És kiderült, hogy a szobájuk a fiúk mellett van! Ez remek! Így legalább könnyen el tudjuk érni egymást!
Mikor beértünk a szobánkba, alig vártam, hogy lefekhessek. A zuhanyzás sorrendje ugyan az maradt mint tegnap, de most mindannyian hamar végeztünk. Nagyon kimerültek voltunk, nem is beszélgettünk. Helyette amint bedőltünk az ágyba, rögtön el is aludtunk.